Mitől olyan finom a babapopsi bőre? És miért van az, hogy van akinek felnőttkorában is olyan az arca mint a babapopsié? Itt megtudhatsz mindent a bőrradírokról, hámlasztásról.
Egy kis anatómia
A bőr anatómiailag többrétegű elszarusodó laphám, ami azt jelenti, hogy a felszíne egy folyamatosan megújuló és elszarusodó réteg.
| A felhám feladata hogy megvédjen a külvilág “behatolásaitól”, tehát napsugárzástól, fizikai, kémiai behatásoktól. |
Folyamatosan pusztuló rétegről van szó, amelynek vastagsága egyénenként, testtájanként és évszakonként is eltérő.
Ezért van az, hogy van, akinek puha és rózsás a bőre, van akinek pedig fakó, színtelen. A “fakóságot” azért látjuk így, mert ahol túl vastag a szaruréteg, ott kevésbé látszik át a tápláló irharéteg üde rózsás színe. Aki kevésbé szerencsés a fakóság mellé még hámlik is a bőre, ami egyrészt a dehidratáció miatt van, másrészt a rossz tápanyagellátástól. Az elhalt hámsejtek nem tudnak leválni, de már tápanyagot sem kapnak az irha felől… Sőt, a hidratáló krémek és hatóanyagok is sokkal rosszabbul szívódnak fel egy vastag, kemény rétegen át.
Mikor kell hámlasztani?
Létezik optimális vastagsága a szarurétegnek. Ezt lemérni nem tudod, de a hámlás-mentes, üde, rózsás, puha tapintatú bőr biztosan ebbe tartozik.
Előfordulhat, hogy túl vékony a szaruréteg. A bőr ilyenkor feszül, viszket, érzékeny és nagyon könnyen irritálódik. Ha ilyen bőröd van, használj mindenképpen hipoallergén, ultraszenzitív és gyulladáscsökkentő termékeket, és a hidratálás mellett mindenképpen pótold a lipideket is! A lipidbázisú krém lehet növényi vaj vagy olaj.
Sokkal gyakoribb hogy túl vastag a szaruréteg. Ebben az esetben még korai öregedéssel is kell számolnunk, a tápanyagellátás és a hidratáció hiánya miatt. Ilyenkor érdemes rendszeresen (heti egyszer) eltávolítani a legfelső elhalt szaruréteget, így a bőr nem csak hogy szebb lesz, de több tápanyaghoz is jut. Az elhalt réteg egy részének eltávolításával pedig regenerációra ösztönzöd az osztódó réteget, így a végeredmény simább, egyenletesebb, fiatalosabb bőrképhez jutunk. Zsírosabb bőrtípus esetén tisztulnak a pórusok, eltávolítjuk a felesleges faggyút, szárazabb bőr esetén pedig sokkal könnyebb utána a hidratálás.
Hámlasztók típusai:
-
Mechanikai hámlasztás
A mechanikai hámlasztók tulajdonképpen ledörzsölik a felszínt. Az otthon is használható peelingek apró, szemcsés anyagot tartalmaznak valamilyen krémbe vagy zselébe ágyazva. Ez lehet természetes anyag, mint a különböző magőrlemények, kovaföld, vagy szintetikus, mint a polietilén golyócskák. Ebbe a hámlasztási kategóriába tartozik a mikrodermabrázió vagy bőrcsiszolás, amely során egy steril gyémántfejes eszközzel lecsiszolják a bőrfelszínt. A pigmentfoltos, tág pórusos, pattanásos (de nem gyulladt) bőrrel csodát tesz…
Ez az intenzitású csiszolás már hozzáértő kezeket kíván: ha rászánod magad, mindenképp szakember végezze! Viszont a végeredmény is elég látványos, ha kúraszerűen alkalmazod, és mellé megfelelő hatóanyagokat használsz. -
Kémiai hámlasztás
A kémiai hámlasztók valamilyen hidroxil-sav segítségével bontják meg a hámsejtek közötti kötéseket, és így távolítják el a legfelső szaruréteget. Ezek szerves savak, két nagyobb csoportjuk ismert: az AHA-k (alpha hydroxy acids) és a BHA (beta hydroxy acid). Az AHA-k vízben oldódó savak, elsősorban a felszínen hatnak. A leghatékonyabbak napkárosodott, heges, szárazabb bőr esetén.
Ide tartozik a glikolsav, tejsav, mandulasav, citromsav és egyéb gyümölcssavak. A glikolsavnak a hámlasztó hatáson kívül anti-aging hatása is van, a tejsav pedig növeli a bőr vízmegtartó képességét.
Az egyetlen kozmetikumokban használt BHA a szalicil sav, amely zsírban oldódó sav. A faggyú miatt be tud hatolni a pórusokba, és az ott lévő hámsejteket is segít kitisztítani. Éppen ezért zsírosabb, mitesszeres, tág pórusú bőr ápolásában a legjobb, ráadásul gyulladáscsökkentő hatása is van. -
Biológiai hámlasztás
A biológia hámlasztók proteáz (fehérje bontó) enzimeket tartalmaznak. Ezek általában növényi enzimek, a felszíni fehérjék bontásával segítik a bőr tisztulását és megújulását. Ez a legkíméletesebb hámlasztási módszer, tehát akinek kicsit érzékenyebb bőre van, enzimesen hámlasszon, illetve gyulladt, aknés bőr esetén is inkább ezzel kezdj. Kioldja a pórusok nyílásából a szennyeződéseket és a faggyút anélkül, hogy irritálna. Ide tartozó vegyületek a papain, bromelain, vagy a carpain.
Így használd
Tudom hogy nagy közhely, de érdemes kikísérletezni, hogy mi az ami Neked jó 🙂 Ha még nem vagy gyakorlott a témában, inkább valamilyen hipoallergén enzimes hámlasztóval kezdj, és ha bevált, áttérhetsz a bőrtípusodnak ill. problémának megfelelő savas módszerre. Érettebb bőrre javasolt mindenképpen az intenzívebb mechanikai bőrcsiszolás.
Javasolt átlagban heti egyszer lehámlasztani a bőrt a bevált módszerrel. A túl gyakori hámlasztással vigyázni kell, ugyanis a bőr nem csak hogy hozzászokik, hanem teljesen ellenkező hatást is elérhetünk vele. Inkább este végezzük ezt a rituálét, ugyanis utána érzékenyebb a bőr, és nem csak a hatóanyagok, hanem a nap UV sugarai is könnyebben behatolnak. Hámlasztás után ideális egy jó pakolás vagy szérum alkalmazása, másnap pedig használj fényvédőt. A savas hámlasztással és a mikrodermabrázióval vigyázz a nyáron, ugyanis itt hosszabb a fényérzékenységi periódus, tehát ha nem tudod betartani a pár napos szigorú fényvédelmet, inkább ne is csináltasd!
| Ha tanácsra van szükséged, fordulj bátran kozmetikusodhoz, bőrgyógyászodhoz, vagy hozzám 🙂 |
